Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Az RMDSZ belmonostori és külmonostori szervezete hivatalos kéréssel fordult a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal felé, a Ion Mester és a Kalános/Primaverii utcák kereszteződésében található közlekedési palló bővítése érdekében. A szervezet kerületi választmánya kérésének indoklásában a közlekedés folytonosságát és a gyalogosforgalom biztonságosabbá tételét nevezte meg, hiszen a villamos vonal felújítási munkálatai miatt az ideiglenes kihelyezett palló ezt nem teszi lehetővé.

A hivatalos kérésben továbbá a kereszteződésben található közlekedési jelzőlámpa módosítását is kérik, pontosabban a zöld jelzés időtartamának növelését a gyalogos átjáró esetében, hogy kortól és egészségügyi állapottól függetlenül biztonságos legyen a közlekedés.

A palló bővítésére és a jelzőlámpa módosítására tett igénylés folytonosabbá és biztonságosabbá tenné a kerület közlekedését, amely minden kolozsvári lakos érdeke.

A Belmonostor és Külmonostor választmánya

             Kolozsváron is folyik a Kelemen Hunor szövetségi elnök által kezdeményezett Erdélyi Konzultáció (http://erdelyikonzultacio.ro/). A belmonostori RMDSZ választmány tagjai és önkéntesei házról-házra járják a magyar családokat, hogy megkérdezzék véleményüket a város gondjairól, a közösségünk problémáiról. A visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy rengetegen voltak akik üdvözölték a konzultáció ötletét és örvendtek, hogy az RMDSZ minden lakos egyéni véleményére is kíváncsi.

Magyar első osztály a Monostoron!

Az „Octavian Goga” Iskola – az egyetlen magyar tagozatú monostori tanintézmény – a 2011-2012-es tanévben felvételit hirdet I. osztályba. Magas szintű elemi és gimnáziumi oktatást, iskola utáni foglalkoztatást (afterschool), valamint sokszínű szabadidős tevékenységeket biztosítunk.

A beiratkozás határideje 2011. március 11.

Érdeklődni lehet a 0264-561122 telefonszámon Barta Kinga aligazgatónál vagy az iskola titkárságán a  Peana utca 16. szám alatt.

Szeretettel várunk minden érdekelt monostori szülőt.

Kedves Szülő! Mielőtt döntene ebben a kérdésben, amely egy életre meghatározó lehet gyermeke számára, kérem, olvassa el, és gondolja végig alaposan, mi nekem erről a véleményem szülőként, tanárként, a hazai nyelvi helyzettel foglalkozó kutatóként.

A magyar nyelv még Romániában sem értéktelenebb a románnál: a román a románok anyanyelve, a magyar a magyaroké. Akinek magyar az anyanyelve, annak az még értékesebb, fontosabb is minden más nyelvnél. Fontos és értékes, mert elődeink évszázadok alatt kiművelték, mindenre alkalmassá tették, amire az embernek szüksége lehet, amikor beszél, olvas vagy ír.

A román hivatalos nyelve az országnak, a magyar az ország legnagyobb kisebbségének nyelve, a mi nyelvünk. A Székelyföldön a legtöbben ezt a nyelvet beszélik, Erdélyben a lakosság 20%-a, azaz minden 5. ember. Mellettünk itt van Magyarország és itt vannak a többi Kárpát-medencei magyarok. A Kárpát-medencében éppen mi, a magyar anyanyelvűek vagyunk a legtöbben. Az pedig, hogy többen leszünk-e a jövőben vagy kevesebben, az is éppen szülői döntéseken múlik.

Országunkban a magyar nyelv használatának széleskörű, törvények által biztosított lehetőségei vannak éppen az oktatásban, az egyházak életében, a tudományos életben, a közigazgatásban, a közéletben. Fontos tudnia, hogy a magyar nyelvű oktatást, a magyar iskolákat a magyar állam és az erdélyi civil szervezetek is jelentősen támogatják ösztöndíjakkal, tanulmányi kirándulásokkal, anyanyelvi versenyekkel és táborokkal. A szorgalmas, tehetséges gyermekeket különösen.

Ha gyermeke a magyar nyelvet tanulta meg elsőként beszélni, akkor írni-olvasni is könnyebben megtanul ezen a nyelven. Az olvasással pedig megismeri ősei történelmét, a magyar irodalmat, mindannyiunk közös kincsét: a magyar kultúrát, szülei vallását. Az anyanyelv tanulása nem ér véget az elemi vagy általános iskolában, a középiskolai és egyetemi tanulmányok során válik magabiztossá, kellően gazdaggá.

Ha gyermeke ezen a nyelven tanul, gyorsabban, pontosabban szerzi meg ismereteit, és amit megtanul, az emlékezetében is inkább megmarad.

Igaz: itt a mi szülőföldünkön fontos a román nyelv megtanulása és ismerete is. Két nyelv még több lehetőséget biztosít újabb ismeretek megszerzésére, szakmák megtanulására. Arra is, hogy eligazodhassunk a mindennapi életben: a hivatalokban, az üzletekben, utazás közben. Hogy beszélni tudjunk szomszédainkkal vagy azokkal, akikkel találkozunk, megismerkedünk.

De ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon románul, nem szükséges román tagozatra, román iskolába járnia. Azt saját szorgalmából és a magyar iskolában is megtanulhatja, és mindenütt gyakorolhatja. És a román nyelvet is nagyon jól meg kell tanulni: sokféle változatában: ahogy az utcán beszélik, ahogy a könyvekben írják, ahogy a televízió közvetíti műsorait. Csak ez a mélyebb és változataiban kiterjedtebb nyelvismeret válik igazán hasznossá, értékessé az életben.

A két nyelv ismeretének, a kétnyelvűségnek akkor van igazi haszna, ha mindkét nyelvben magas szintű, és ha annak az alapja az anyanyelv: ahogy otthon beszélik, és ahogy közös változatában a legtöbb magyar ember írja és beszéli. Ez az ismeret, ennek mindennapos használata tarthat csak meg bennünket műveltségünkben, magyarságunkban. Ennek alapján, ehhez hozzáadva kell megtanulni, és használni a román nyelvet. És lehetőség szerint más nyelveket is.

Ha Önöknek, a két szülőnek különböző az anyanyelve, akkor a gyermek bizonyára párhuzamosan mindkét nyelven megtanult beszélni. Ilyen esetben az a jó, ha a gyermek a továbbiakban is megmarad mindkét nyelvben. Ezt úgy lehet elérni, ha az egyik oktatási ciklust az egyik, a másikat a másik nyelven végzi. Még ilyenkor is jobb a magyarral kezdeni, az alsó tagozatra (I–IV. osztály) magyar osztályba íratni a gyermeket, hiszen ott a román órákon románul is megtanul írni-olvasni, és később nem okoz számára nagy nehézséget, hogy románra váltson. Ha viszont ezt kihagyja, már nem tud visszatérni a magyar nyelvű íráshoz, olvasáshoz.

Sok minden nem igaz abból, amit mások tanácsolnak, még ha jó szándékkal teszik is.

Nem igaz az, hogy aki románul tanul, jobban boldogul az iskolában és később az életben. Ellenkezőleg: tudományosan is igazolták, hogy a második nyelven nehezebb az előrehaladás az iskolában. A magyar nyelven való tanulásnak pedig javultak a lehetőségei, lényegesen megnőttek az esélyei: folyamatosan bővül a szakoktatás és a magyar egyetemi hálózat. Abból pedig senkinek nincs hátránya, ha tanulmányait végig anyanyelvén folytatja.

Nem igaz, hogy a magyar  nyelv jelenti a terhet, egy tantárggyal többet az iskolában, megnövelve a heti órák számát, a vizsgák számát. Gyermekeink számára ez az a tantárgy, amellyel megalapozzák anyanyelvi műveltségüket, minden egyéb iskolai tanulásnak az alapja. A magyarok számára a román nyelv és irodalom jelenti a többletet, ezt azonban jó lehetőségnek kell tekinteni, és vállalnia kell minden Romániában élő magyar gyermeknek, éppen azért, hogy több lehessen, hogy semmi ne jelentsen számára akadályt.

Igaz viszont, hogy aki már kisgyermek korában román iskolába kerül, az sohasem tanul meg rendesen magyarul: nem fog tudni írni, kín lesz számára az olvasás.

Igaz viszont, hogy nehezebben boldogul majd más iskolai tantárgyakkal is.

Igaz viszont, hogy az eredeti magyar nyelvtudása is megkophat az idő múlásával, lassan azt is elfelejti, amit kisgyermekként megtanult.

Igaz viszont, hogy ebben a 2. nyelvben kevésbé lesz magabiztos, egyéniségében is bizonytalanná válhat.

Igaz viszont, hogy a jobban ismert és beszélt 2. nyelv eltávolíthatja magyar rokonaitól, ismerőseitől, átvezetheti a másik nyelvet beszélők társaságába.

És igaz az is, hogy az új nyelv és az új kapcsolatok meggyengíthetik magyar tudatát: teljesen felcserélheti nyelvét, feladhatja magyarságát.

Mi tehát a nyeresége annak, ha gyermeke magyar nyelven tanul?

Teljes értékű ember lehet, megmarad a magyar nyelvben és a mi kultúránkban, magyarságában. Tökéletesen megtanulhat románul és más idegen nyelveken is. Szakmákat tanulhat, egyetemen tanulhat.

A magyar nyelvet szeretni lehet. A magyar nyelvet szeretni kell!

Mi történik, ha a román nyelvű tanulást választja?

Akkor is teljes értékű ember lehet, de számolni kell azzal, hogy eltávolodik a magyar nyelvtől, ő vagy gyermekei már könnyebben cserélik fel magyar nyelvüket, vallásukat, nemzetiségüket a többségire, a románra.

Vigyázzon gyermekére! Most helyette dönt: döntsön okosan, döntsön felelősen!

 

Kolozsvár, 2011. január 22.

Péntek János

 

Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége – Szabó T. Attila Nyelvi Intézet

Ingyenes jogszolgálat

Dimény Emese ügyvéd ingyenes jogszolgálatot tart csütörtökön, január 13.-án, 17.00 órai kezdettel, a megyei RMDSZ Kötő utcai / Ioan Ratiu nr.2 székházában, a belmonostori RMDSZ szervezésében.

Kellemes ünnepeket!

Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván a belmonostori RMDSZ választmánya minden kolozsvári lakosnak és honlapunk látogatóinak!

Karácsonyi ünnep a Monostoron

A felsővárosi református templomban tartotta az Octavian Goga Általános Iskola magyar tagozata idei karácsonyi ünnepségét. A rendezvényen jelen volt a belmonostori RMDSZ választmánya, aki az idén is karácsonyi csomagokkal lepte meg az iskolásokat. A rendezvényről részletesebb beszámoló a kolozsvári Szabadség napilapban jelent meg, december 18-án:

Iskolások karácsonyi ünnepe a templomban
SZERZŐ: NAGY-HINTÓS DIANA

Akárcsak tavaly, az idén is a felsővárosi református templomban tartották meg karácsonyi ünnepségüket az O. Goga Általános Iskola magyar tagozatos diákjai.

Barta Kinga igazgató-helyettes lapunknak elmondta: idén szeptembertől a monostori Ion Creangă Általános Iskolába járó magyar diákokat átköltöztették az Octavian Goga Általános Iskolába, ahol Ioan Florin Pop iskolaigazgató mindenben támogatta a magyar tagozatot.

„Kívánom, hogy az együtt töltött ünnepi pillanatok lelkünkbe vésődve szeretetet sugározzanak, gyermekeink énekei pedig jussanak el szívünkbe. Hiszünk abban, hogy a monostori magyarságnak akkor lesz biztos jövője, ha az egyház és az iskola együttműködik” – mondta el Barta Kinga, majd azt kérte: adjon Isten a jelenlévők számára bölcsességet, amely által élni tudnak a meglévő lehetőségekkel, illetve, hogy Jézus adjon erőt a monostori magyarságnak az összetartáshoz.

Először az elemisták kedveskedtek műsorral a közönségnek: Kádár Erika tanítónő elsősei verset mondtak és énekeltek, Heltai Ibolya, a másodikosok tanítónője növendékeit az éneklés mellett ünnepi gyertyagyújtásra tanította meg. A III. B.-sek népviseletben betlehemes játékot adtak elő Manases Mária-Magdolna tanítónő irányításával, míg a III. C. osztályt tanító Békésy Aranka kisdiákjai énekkel és verssel örvendeztették meg a közönséget. Furulyaszóval, gitárkíséretes énekkel köszöntötték a jelenlévőket Ábrám Gizella tanító IV. B.-s növendékei, míg Sallak Erika, a IV. C. tanítónője karácsonyfát díszített tanítványaival. Az V–VIII. osztályosok kórusa Juhos Aranka zenetanár irányításával lépett fel, Kálmán-Pali Kinga és Kovács Adrienne vallástanárok nyolcadikosai pedig betlehemes játékkal arattak sikert.

Az eseményen részt vett László Attila alpolgármester, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke, valamint Csoma Botond városi tanácsos is. László Attila beszédében hangsúlyozta a monostori iskola erős és színvonalas oktatását, és megköszönte a szülők és pedagógusok bölcs összefogását, amelynek létrejötte nélkül a monostori iskola most nem ilyen szinten állna. Jelen voltak továbbá a belmonostori és külmonostori RMDSZ-kerületek képviselői, akik felvállalták az iskola támogatását és a jövőre I. osztályba iratkozó magyar gyerekek szüleinek a tájékoztatását. A műsor végén Kötő József, Máté András és Pálfi Zoltán Kolozs megyei RMDSZ-es képviselők, a két kerület, valamint Ambrus Ádám és Coltea Tibor jóvoltából minden gyerek ajándékot kapott.

Barta Kinga igazgatóhelyettestől azt is megtudtuk, hogy az O. Goga Általános Iskolában sokkal jobb körülmények közepette folyik az oktatás, mint a I. Creangă Általános Iskolában. Például Ioan Florin Pop, a Goga-iskola igazgatója engedélyezte azt, hogy a magyar gyerekek délutánonként gitározni és furulyázni tanulhassanak, továbbá néptánc-csoport is alakult. Barta Kinga ugyanakkor köszönetét fejezte ki Kállay-Miklós Csaba református lelkipásztornak, aki másodszor bocsátotta az iskola rendelkezésére a karácsonyi ünnepély lebonyolítására a templomot.